ismerd meg, és hamar megtanulod :)


Fogadóórát minden hónap első hetének hétfőjén 13 órától 14 óráig tartunk, melyre szeretettel várjuk a Tisztelt Szülőket!

Hasznos tudnivalót adhatnak az alábbi videók azokban az esetekben, ha a kisgyermekünk bármilyen balesetet szenved. Pl. nyáron gyakoriak a "vizes" balesetek, de otthon vagy a nyaralások során is adódhatnak veszélyes helyzetek! 
Péter-Pál napja van június 29-én
Az év jeles napja,mert a magyar hagyományok szerint a "búza töve megszakad", és ilyenkor kezdődik az aratás.
A régi paraszti világban ezt a napot az aratás kötelező kezdőnapjaként tartották számon.
Dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat jelképesen kezdték meg, rituális tett volt,lelkileg is felkészültek a közelgő munkálatokra.
Több hiedelem is kapcsolódik a naphoz.A hajadonok közül, aki e napon elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.
 PÜNKÖSD 2021.05.23-24-én
Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 8-9-én ünnepeljük. A pünkösdi hagyományok, mint néphagyományaink általában, keresztény és ősi pogány elemek keveredéséből jöttek létre.
A húsvét utáni negyvenedik nap áldozócsütörtök, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe, az ötvenedik nap pedig pünkösd, amely napon a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek következtében különféle nyelveken kezdtek beszélni, az összesereglett, csodálkozó népből ki-ki a maga nyelvén hallotta a prédikációt. Közülük ennek hatására sokan megkeresztelkedtek, ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a pünkösd az egyház születésének ünnepe is. Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely, Csíksomlyó, mely az utóbbi években nem csak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé is vált.

Rövid, mint a pünkösdi királyság
Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk. A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovasversenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy XIX. századi szokásleírás szerint a győztes „egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”. Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk.

Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja…”
A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról-házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a pünkösdölésben lányok és legények egyaránt részt vettek, általában közös táncmulatság zárta a napot.

Hasonló, bár különálló szokás a pünkösdikirályné-járás vagy cucorkázás, ahol általában öt lány járt házról-házra, köztük a legkisebb (akár egész kicsi, 4-5 éves) volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve. A szokásnak a különböző vidékeken különféle formái alakultak ki, pl. Udvarhelyszéken a hesspávázás, Nyugat-Magyarországon a törökbasázás (itt egy 12-15 éves fiút öltöztettek be török basának, nadrágját szalmával tömték ki, felsőtestét zöld ágakkal, virágokkal díszítették, néhol láncokkal megkötözve vezették végig a falun; a szokáshoz törökökkel kapcsolatos mondani hagyomány fűződik), vagy a Dunántúl egyes részein a rabjárás (amikor is a pünkösdölő lányok lábuknál összeláncolt fiúkat vezettek, így kértek adományokat „a szegény katonaraboknak”). A pünkösdi népszokásoknak, az egyébkoriakhoz hasonlóan, szintén volt adománygyűjtő funkciója, általában tojást és pénzt kaptak érte.

Mulatságok, párválasztás
A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztásnak is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Csallóközben vámkereket állítottak, a bírságokból, vámból szerzett pénzt közösen mulatták el. Az udvarlási szokások közé tartozott, hogy a legények pünkösd hajnalára pünkösdi rózsát tettek a leány ablakába, vagy például Egerben a legény egy 8-10 éves, ünneplőbe öltözött kislánnyal mátkatálat küldött a választott lánynak, melynek közepén koszorúba font kalács és egy üveg bor volt kendővel letakarva, s ha a lánynak is tetszett a legény, hasonló tálat küldött vissza. A küldöncöt néhány krajcárral jutalmazták.

Jóslás, varázslás
Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nem kívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz. A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük.

 

A méhek világnapja május 20-án

2017 decemberében az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag támogatta a méhész nagyhatalomnak számító Szlovénia kezdeményezését, hogy nyilvánítsák a méhek világnapjává május 20-át. A dátum nem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Janša.

A méhek első világnapjának hivatalos ünnepségét a szlovén Breznicában – Anton Janša szülőhelyén tartották 2018. május 20-án. A világnap célja a méhek és az egyéb beporzók népszerűsítése, a méhek szerepének hangsúlyozása a mezőgazdaságban, a fenntartható mezőgazdaság terjedése és a biológiai sokféleség megőrzése, amelyekkel biztosítani lehet a „méhek túlélését az egész emberiség hasznára".

Sajnos vészesen fogy a világ méhállománya, márpedig a hasznos beporzók hiánya kihalásra ítélné az epret, almát, mandulát, paradicsomot, paprikát, kávét, kakaót, csak hogy néhány példát említsünk az érintett 87 alapvető haszonnövényünk közül. Május 20. a méhek világnapja 2017 óta, április 30-án pedig a méhek hazai napját tartják 1994 óta hazánkban.

A méhek létét világszerte veszélyezteti a növényvédő szerek túlzott használata, az intenzív, monokultúrás mezőgazdaság, a terjedő invazív kórokozók, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a túlfogyasztás, a biológiai sokféleség csökkenése – márpedig haszonnövényeink több mint 75%-ának termésátlaga vagy minősége függ a beporzók áldásos tevékenységétől.
Vigyázzunk a természetre, s ezzel vigyázunk az egészségünkre!


 Madarak és fák napja május 10-én

A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A madarak mellett a fák is egyre nagyobb szerephez jutnak a madarak és fák napján. 
A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának. 
A FÁK VÉDENEK MINKET
Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással" védik egészségünket, jóllétünket. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.
A fák oxigént termelnek és sok légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg. Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid...), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe – enyhítve a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást. A természetnek ez a hűtő, párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható energiafaló légkondicionálókkal és a ma oly divatos párakapukkal, vízmedencékkel.
OTTHONUNK A TERMÉSZET
Néhány óra a természetben csodát tesz – testünk újjáéled, elpárolog fizikai, idegi, lelki fáradságunk, szellemileg is felfrissülünk. A nagyvárosokban élők ezért ösztönösen igyekeznek kiszabadulni a házak közötti zajból, legalább a közeli parkba. Hiszen egymás szavát sem értik a 2-3 sávos utak zajában. Alig 100 méterre eltávolodva az úttól egy parkba, a fák, cserjék, fűfélék zajvédő fala mögött már nyugodtan leülhetünk beszélgetni, olvasni, lazítani. A fák lombjának susogása, a madarak éneke, tücskök cirpelése elfedi az utak gépzaját.
Otthon vagyunk, az anyatermészet ölében, a városi parkban, a településeket övező erdők ösvényein. A kanyargós utakon lelassul a mozgásunk, a szívverésünk, nyugodtabban tudunk elmélkedni a magunk és a világ dolgairól. A miénknél tudatosabban élő országokban ezért hívják zöldfelület helyett rekreációs területnek a parkokat.
SZÜLETÉSFA ÉS TESTVÉREI
Épp ezért ültessünk fákat, mindenki legalább egyet, és óvjuk a meglévőket, mert zöldfelületet a legnehezebb építeni.
Születésfákkal kiegészülve folytatódott 2017-ben a Föld Napja Alapítvány Fákat a Földnek - 10 milliót 2020-ig kezdeményezése, ugyanis az alapítvány ehhez kapcsolódóan egy másfél éves klímaadaptációs mintaprogramot indított Budaörsön az ifjúságért, fákkal és zöldséges hétfőkkel. A program keretében a város önkormányzata – fölelevenítve a gyermekek születését faültetéssel megörökítő magyar hagyományt („születésfa", „sorsfa") – minden budaörsi újszülöttnek felajánl egy fát, amit szülei elültethetnek saját kertjükben vagy egy kijelölt közterületen az alapítvány kezdeményezésére.
Ültessünk fákat. Testvéreket a Fatestvérnek, Fákat a Földnek.


Az év fája 2021-ben a lisztes berkenye


Az Országos Erdészeti Egyesület 2013 óta minden évben, így idén már nyolcadik alkalommal tette lehetővé, hogy az egyesület által működtetett Év fája tematikus honlapon (www.azevfaja.hu)  keresztül szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és mindenki más, akit érdekel az erdők és a fák világa.

2020-ban is élénk érdeklődés mellett, majd egy hónapon keresztül zajlott az on-line szavazás, amelyen idén összesen 2188 érvényes szavazatot adtak le.

A szavazatok értékelése után, 1004 szavazattal a lisztes berkenye (Sorbus aria) lett 2021-es év fafaja!

Középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos faj.

A második helyen, 657 szavazattal, a kecskefűz (Salix caprea), míg a harmadik helyen, 527 szavazattal, a fehér nyár (Populus alba) végzett.

 

Az év madara 2021-ben a cigánycsuk


Az MME 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a cigánycsuk mellett a kis őrgébicsre és a sordélyra.
A szavazáson győztes cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb méretű madár. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér.
Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.
Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.
A természetvédők közleménye szerint a magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll.

 

sok-sok szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamikat, dédikéket és a keresztanyukákat anyák napja alkalmábó!

Mindenkinek áldott, békés, egészségben gazdag húsvéti ünnepeket kívánunk, ami 2021-ben április 2-tól 5-ig tart

  
MÁRCIUS 21.- A Költészet Világnapja
"Csak tartani a tollat mozdulatlan,
s várni, míg saját súlyától lecsöppen
róla a vers. És beissza a föld." (Rónai György)
Az UNESCO 1999. november 18-án március 21-ét nyilvánította a költészet világnapjává, melynek célja a nyelvi különbségek támogatása a költészet, a versek által.
A csodálatos magyar nyelvünk olyan irodalmi nagyságokat adott a világnak, mint Petőfi és Ady, József Attila és Radnóti Miklós. Magyarországon pedig a költészet napját 1964. április 11-től, József Attila születésnapjától ünnepelik minden évben.

 
 

Idén is ünnepeljük nemzeti ünnepünket, március 15-ét

Boldog nőnapot kívántunk sok-sok szeretettel!

közeledik a tavasz !

a farsang 2021-ben: január 6-tól február 16-ig tartott

Február 2.- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja- , mely naphoz számos népi hiedelem kötődik.
A népi hagyomány szerint, a téli álmot alvó medvék ezen a napon hagyják el először barlangjukat. Úgy tartják, ha ilyenkor szép idő van, és a medve meglátja az árnyékát, visszatér a barlangjába, mert a tél még sokáig elhúzódik. Ha viszont az idő borús, és a mackó nem látja az árnyékát, akkor kint marad. Ilyenkor arra számíthatunk, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.

Mit hozott a tél!


Mindenkinek boldog, egészségben, szeretetben, sikerekben gazdag Új Esztendőt kívánunk ! 

Adjon Isten füvet, fát… (népköltés)

Adjon Isten füvet, fát,

Tele pincét, kamarát.

Sok örömet a házban,

Boldogságot a családban!

 

 



 

2020.11.29-től 2020.12.24-ig tartott az adventi időszak!
Ezért az adventi időszak minden napjára hoztunk egy-egy mesét a gyerekeknek.  
Adventi mesenaptárunk végére értünk. Szenteste előtti napra "A rendíthetetlen ólomkatona" című mese olvasható Andersen tollából. Szenteste napjára pedig "A kis Jézus születése" történetét és Jókai Mór, "Melyiket a kilenc közül" című meséjét ajánlottuk sok-sok szeretettel.


 

Minden napra egy-egy KARÁCSONY-VÁRÓ TÖRTÉNET FELNŐTTEKNEK:
Adventi mesenaptárunk végén szenteste előtt az "Igazi karácsony" című történet olvasható. Szentestére pedig Lev Tolsztoj szívmelengető meséjével, Pánov apó karácsonyának történetével és "A Karácsony zamata" című novellával kívántunk mindenkinek békés, áldott, boldog, szeretetteli Karácsonyi Ünnepeket!

 


óvodánkban is vártuk a karácsonyt!